luxporno.ru
Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé – áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé – beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható. Készülék típusa: az MSZ CEN/TR 1749 [A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti osztályozási rendszere] szerinti típus besorolásának jelzése. Készülék nyomásszabályozó: az MSZ EN 88 [Nyomásszabályozó gázfogyasztó készülékekhez 200 mbar bemenő nyomásig] nemzeti szabványnak megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csöbocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gáz-levegő keverék képzővitelező: csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy.
Tervezők figyelmébe I. Az építési engedélyezési eljárásról A 193/2009. (IX. 15. ) sz. Kormányrendelet, amely az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatóság ellenőrzésekről szól, 2009. év október 1-től nem írja elő az építés engedélyezési eljárásban a kéményseprő-ipari közszolgáltató szerepét. Eszerint a tervezőnek nem kötelező egyeztetnie a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval az építés engedélyezési eljárás során. Tekintettel arra, hogy a tervezők egy része továbbra is igényli ezt a szolgáltatásunkat, az egyeztetés lehetőségét biztosítjuk a korábbiaknak megfelelő, alábbiakban összefoglalt szempontok szerint: A 37/2007 (XII. 13. ) ÖTM rendelet (az építési engedélyezési eljárásról) 19. § (1) b) pontja értelmében a tervezőnek egyeztetnie kell a területileg illetékes kéményseprő közszolgáltatóval. Ugyanezen rendelet 19. § (1) be) pontja azt is rögzíti, hogy ezen kötelezettség mind a meglévő-, mind a tervezett égéstermék elvezetési megoldásokat érinti, függetlenül attól, hogy az épített vagy szerelt megoldás.
A döntésben sok szempont szempont szerepet járszik: a kémény állapota, a készülék hatékonysága, az egész lakás jelenlegi melegvíz-ellátási rendszere, a szellőzési megoldás. A kémény veszélyes, ha nem megfelelően szellőzik. A füst szabad távozását akadályozhatja néhány beomlott tégla, madárfészek vagy az idők során a kémény belső falaira lerakódott koromréteg, amely jelentősen leszűkítheti a kémény keresztmetszetét. A kürtőben visszahulló korom eltávolítható a tisztítóajtón keresztül, de a koromlerakódás okozta eldugulás megszüntetése csak a kürtő teljes hosszának a megtisztításával lehetséges, amit a tetőről végeznek. A vízmelegítéshez külön készüléket kell beüzemelni olyan lakásokban, ahová nem egy központból, vezetéken érkezik a melegvíz, illetve ahol nem kombi gázkazán üzemel. A gázbojler általában olyan lakásokban, házakban alkalmazható, amelyekben megoldható az égéstermék elvezetése, azaz van meglévő kéménykivezetés - bár bizonyos esetekben kéményt utólagosan is létesíthetünk, illetve egyes bojlertípusoknál nincs is szükség rá.
A zárt égésterű készülékek égéstermék-elvezetői az adott telepítési hely sajátosságai és a készülék típusa szerint rendkívül jól variálhatóak: anyaguk lehet speciális műgyanta béléscsőből, merev vagy hajlékony alumíniumból, acélból vagy műanyagból. A kondenzációs és a turbó technológia közötti legnagyobb különbség a kondenzvíz elvezetésében mutatkozik, a kondenzációs rendszerek esetében el kell vezetni a működés közben folyamatosan szivárgó vizet, míg a turbó kéményeknél alig kell kondenzvízre számítani.
Az égéshez szükséges levegőt nem a lakótérből nyerik, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból. A keletkező égéstermék elszállítása és az égéshez szükséges levegő beszívása is mesterséges úton történik. Ventillátor segítségével áramlik a füstgáz, ami túlnyomást okoz a kéménycsőben. Emiatt a kémény bélésanyagának olyannak kell lennie, ami ezt a túlnyomást fenn tudja tartani, és az égéstermék a csatlakozásoknál sem tud kiszivárogni. Ebben a kategóriában két fő típust különböztetünk meg. Az egyik az úgynevezett szétválasztott vagy osztott rendszer, ahol két cső kapcsolódik a kazánhoz, az egyiken beszívja az égéshez szükséges levegőt, a másikon pedig a füstgáz távozik. A másik a koaxiális rendszer vagy "cső a csőben" rendszer, ahol a bélelt kéménybe központosító távtartókkal egy kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítenek. Ezen a belső csövön távozik a füstgáz, és a külső csövön áramlik be az égéshez szükséges levegő. Ez utóbbi külön előnye, hogy az égéshez szükséges levegőt a kiáramló füstgáz előmelegíti, így a kazán még gazdaságosabban üzemel.