Sajttorta Sós Karamell Öntettel

luxporno.ru

Farkas Utca Kolozsvar

grundfos-szivattyú-szervíz

Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség. Weisz Attila: Farkas utcai református templom, Kolozsvár. Romániai magyar lexikon. Gömbpanoráma a Farkas utcai templomról a A templom oldalnézetből A templom belsejeKapcsolódó szócikkekSzerkesztés Középkorportál Erdély-portál Kolozsvár-portál

  1. Erdély legjei – Kolozs megye: a Farkas utcai református templom (VIDEÓ)
  2. (Fel)merülő Atlantisz Kolozsvár szívében, avagy a Farkas utcai kikötő – Főtér

Erdély legjei – Kolozs megye: a Farkas utcai református templom (VIDEÓ)

46° 46′ 05″, k. h. 23° 35′ 45″Koordináták: é. 23° 35′ 45″A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas utca témájú médiaállományokat. A mai épületek jórészt az 1798-as tűzvész után keletkeztek. 1920-ban a berendezkedő román hatalom változtatta nevét Mihail Kogălniceanura, s azóta még egyszer, 1941-től öt évre kapta vissza az utca eredeti nevét, de a magyarság mai napig a régi nevén ismeri. Az utca nyugati végébe Báthory István fejedelem telepítette Kolozsmonostorról a jezsuiták kollégiumát, amelyet 1581-ben egyetemi rangra emelt. Az utca keleti végében Bethlen Gábor uralkodásától kezdve a reformátusok telepedtek meg. Itt alakult ki a város református egyházi iskolai központja. Az utca közel kétharmadának épületei rendre a reformátusok kezébe kerültek. A két pólus közé ékelődött be néhány főúri palota, a vármegyeháza és a színház. Napjainkban az utca hangulatát az itt székelő oktatási intézmények adják, amelyek révén a város oktatási és kulturális központjának számít. Nevének eredeteSzerkesztés A Farkas utca első említése a középkorból származik: legelőször 1453-ban említették Platea Luporumként, magyar elnevezéssel Farkas wczaként.

Az 1700-as évek közepén épült kapuja reneszánsz stílusú. Itt állt az első kollégium, amelyben Apáczai Csere János tanított. A régi kollégium maradványait az 1960-as években tárták föl. [45] Szent György-szoborSzerkesztés A Szent György-szobor a belvárosi református templom előtti kis téren (tulajdonképpen a Farkas utca kiöblösödő részében) áll. Kolozsvári Márton és György készítették a 14. században Prágának (az eredeti ma is a Hradzsinban áll). A szobor korát megelőzve – hiszen Erdélyben ekkor még a gótikus stíluseszmény uralkodott – reneszánsz stílusjegyeket visel magán. Kora művészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása. A művészek tiszteletére döntött úgy a város elöljárósága 1904-ben, hogy a szobor másolatát kiállítják a városban. A felállítás költségeinek jó részét a kolozsváriak adakozása fedezte. A korhű talapzatot a Műemlékek Országos Bizottságának Kolozsvárt tartózkodó műépítésze, Lux Kálmán készítette. 1904. szeptember 28-án ünnepélyes külsőségek közepette leplezték le, az akkori Arany János, ezután Szent György téren (később Béke tér, ma Lucian Blaga tér).

1646-ban Elias Nicolai nagyszebeni szobrász befejezte a szószék kőfaragómunkáját, a katedra mellvédjének alabástrombetétei Régeni Asztalos János (alias Hannes Lew Rehner) művei. A korábbi szakirodalomban Elias Nicolai mellett az állítólag a szószék lábazatát készítő Kőfaragó Benedek neve tűnik fel, ám az újabb kutatások szerint a lábazat is a Régeni Asztalos János ouevre-jébe tartozik. Elias Nicolai ezek szerint csupán a szószék szerkezetét és keretelemeit készítette, a faragott díszek már a régeni származású, Kolozsvárott letelepedett Asztalos János művei. A ciprusfa szószékkoronát Sárospatakon faragta a fejedelem lengyel asztalosa, Stanislaiski, a szószék festéséért a kolozsvári festőknek igen jelentős összeget, 80 forintot fizettek. Valószínűleg az 1640-es években készült az északi bejárat reneszánsz kerete, melyet egy régebbi keret helyére illesztettek. Az építkezések 1647-ben fejeződtek be. A fejedelem fia és örököse, II. Rákóczi György (1648–1660) kezdeményezte a kolostor helyreállítását a református kollégium céljaira.

A templom különleges szépségét nyugodt, dísztelen falfelületeinek monumentális aránya adja. Belső térhatását hajója rendkívüli szélességének (15 méter) s az efölött 19 méter magasságban ívelő megkapó hálóboltozatának köszönheti. Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Különösen értékesek 17. századi fafaragásos hátaspadjai (stallumai), az ezeket díszítő 15–20. századi halotti címerek. A szentély végében Kós Károly tervezte emléktábla – kívánságuknak megfelelően – az 1942 novemberében ide temetett I. és II. Apafi Mihály fejedelmeknek állít emléket. Szép intarziás – az utolsó vacsorát ábrázoló – munka az úrasztala is. A templomot 1958 és 1965 között restaurálták. A kitűnő akusztikájú templomban az 1960-as évek végétől rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. [47] A református lelkészi hivatalSzerkesztés A református lelkészi hivatal a 21. Az 1930-as évek elején épült. Az építkezéshez szükséges pénzt az egyházközség az 1640-ben készült, Brozer-féle úgynevezett Rákóczi-kehely eladásából teremtette elő.

Az emberek karddal lekaszabolták a barátot, és betörtek a templomba, ahol elpusztították az ott található szakrális tárgyakat. A legendát erősíti, hogy az 1958-as restauráláskor a kolostor udvarán teljesen ép sírt és csontvázat tártak fel, amely a vizsgálat szerint 16. századinak bizonyult. A csontváz bal keze a mellkason hevert, a jobb kar pedig két kinyújtott ujjal felfele mutatott. [4] Ezt követően a templom huszonöt évig gazdátlanul állt, és "pusztatemplom" néven ismerték. 1581-ben Báthory István fejedelem a jezsuitáknak adományozta az épületegyüttest, egyúttal építőanyagot is biztosított a felújításhoz. A helyreállítás terveit előbb a király olasz építésze, Francesco Tenchetta, majd a jezsuita Fra Massimo Milanesi készítette. Ekkor alakították át iskolává az apácakolostort. 1588-ban a medgyesi országgyűlés kitiltotta a jezsuitákat Erdélyből, de Báthory Zsigmond visszahívta őket, és 1595-ben újra birtokba vették a templomot. A tizenöt éves háború idején, Székely Mózes csapatai elűzték a jezsuitákat és a Toroczkai Kovács Máté unitárius szuperintendens és Göczi Nyírő Pál prédikátor által felhergelt nép, Bogner-Gellyén Imre királybíró be nem avatkozása mellett 1603. június 9-én megrohamozta a templomot.

(Fel)merülő Atlantisz Kolozsvár szívében, avagy a Farkas utcai kikötő – Főtér

1950 és 1957 között, majd 2000 után ismét helyreállították. Egyetem. 1872. május 29-én alapították. A Farkas utca–Belső-Torda (Egyetem) utca sarkán álló egykori jezsuita iskolának, majd a Főkormányszéknek otthont adó épületben nyílt meg. 1881-ben fölvette az alapító oklevelet aláíró I. Ferenc József nevét. Meixner Károly terve szerint, újreneszánsz ízlésben, 1893–1895 között a keleti, 1897-ben a délnyugati szárny, a kettő közti 1902-ben épült föl. A Mátyás-szoborral egyidejűleg avatták föl. 1919-ben, miután az új, román főhatalom nem engedélyezte az önálló magyar egyetem működését, Magyarországra, Szegedre költözött. 1919. november 3-án a Ferenc József Tudományegyetemtől elvett épületekben és felszereléssel megnyílt a román egyetem. 1940. október 15―16-án tárgyalta és fogadta el a magyar törvényhozás az egyetem Szegedről Kolozsvárra való visszatelepítését. október 24-én Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter jelenlétében újra megnyílt a Ferenc József Tudományegyetem.

Azelőtt földszintes ház állt a jelenlegi épület helyén, melyet a hagyomány Apáczai Csere János lakóházának tartott. Mint utólag kiderült, nem alaptalanul, mert a református egyházközség 1664. évi leltárkönyvi bejegyzése szerint a "háznak felét nemrégen vötték Ecclésiánk gondviselői Schola Mesterek számára, kiben lakott Apátzai Uram. " Rövid kolozsvári rektorsága idején (1656–1659), átmeneti Magyar utcai szállása után tehát ez volt az otthona. Bontásakor a jellegtelen épület vakolata alól több reneszánsz ablakszemöldök került elő, pincéje pedig gyönyörű, késő csúcsíves volt. Itt Apáczai egyik tanártársának kézirataira bukkantak. A pince falait a XV. században rakták, a ház a XVI. a század derekán Szakács István tulajdona volt. 8 Teleki-ház, -palota. A Farkas és a Minorita (Oberth) utca sarkán 1790 és 1795 között, Leder József által épített ház. Építtetője Teleki Ádám gróf volt. Az építész három kapunyílásos, a Bánffy-palotára jobban hasonlító épületet tervezett. 35 méteres homlokzata 14 tengelyes.

farkas utca kolozsvar 2
  • Farkas utca kolozsvar 11
  • Rendszertelen étkezés tünetei
  • Rocky 4 teljes film magyarul videa
  • Balla géza feketeleányka ár
  • Nagykanizsa 30 napos időjárás előrejelzés balaton
  • Pest megyei kutyamenhelyek
  • A Grace klinika 11. évad | MoziNet.me Online Filmek, Sorozatok
  • Farkas utca kolozsvar 1
  • Farkas utca kolozsvar 5

[6] Bizonyításra szorul viszont a 10. századi nemzetségi szállás feltételezett neve, továbbá a későbbi Farkai utcai településsel való kapcsolata, a folytonosság kérdése. [7]A hipotézisek gyenge pontjai magyarázzák, hogy a köztudatban napjainkban is sok hitele van a sok évszázados hagyománynak, miszerint télvíz idején a városvégi utcában az ordasok garázdálkodtak. A bajt hozó látogatásokra emlékeztető utcanévadásra utal Felvinczi György 1706-ban szerzett panaszos éneke:[8] " Farkas neved, de már szíved nyúlnál is inkább fél, Mert farkasok nagy éh-hasok által emésztettél. TörténeteSzerkesztés Kolozsvár térképe 1897-ből Első, latin nyelvű említése, a Platea Luporum, 1453-ból, a magyar polgárok akkori összeírásából származik, 1466-ban magyar nevét is feljegyezték. Már első említésekor két szakasza volt: a várfalon belüli (intra muros) és a várfalon kívüli (extra muros), amelyek megkülönböztetése magyarul a Belső, illetve Külső jelzővel történt a 17. század közepétől: Belső-Farkas utca: A városfalakon belüli utcarészt nevezték így.

Sun, 06 Nov 2022 20:32:32 +0000