luxporno.ru
A klasszikus periódus alaptípusa 8 ütemes: 4 ütem elıtag + 4 ütem utótag = periódus. Ha V fokon zár, fél zárlatról, ha I. fokon zár, egész zárlatról beszélünk Az egy periódusból álló formát egytagú zenei formának nevezzük. Periódus 1. ) Zenei mondat (kérdés) 2. ) Zenei mondat (felelet) Ha két különbözı periódust társítunk, egyszerő kéttagú formát kapunk. Betőkkel jelezve: a kéttagú forma A és B részbıl áll. A szonátaforma A szonáta szónak e korban kettıs jelentése volt: 1. ) mint mőfaj, egy vagy két hangszerre íródott 3 vagy 4 tételes ciklikus mő 2. ) mint forma, egy mőfajon belül egyetlen tételnek a szerkezeti felépítése A szonáta elv uralkodó a klasszikus zenében, valamennyi hangszeres mőfaj formai építkezésében megtalálható. A kétrészes szonátaforma a barokk kéttagúságból alakult ki A klasszikusszonátaforma egyik jellegzetessége a többtémájuság. A témák elnevezése: I. téma = fıtéma II. téma = melléktéma III. téma = zárótéma A fıtémát és a melléktémát többnyire átvezetés köti egymáshoz.
A zenében ezzel szemben – tekintve, hogy a klasszicizmus törekvéseinek középpontjában a klasszikus ókor művészeti eszményeinek újjáélesztése áll, az ókor zenéjéről azonban mind a mai napig keveset tudunk – nehéz a klasszicizmust ilyen értelemben definiálni. Haydn, Mozart és Beethoven zenéjét a zenetörténet-írás saját jogán tekinti klasszikusnak: elsőrangúnak, mértékadónak, példaértékűnek. Ezért ők nem klasszicisták, hanem a szó eredeti értelmében véve klasszikusok. Mindemellett a zenében is létezik klasszicizmus, azonban nem mint stílusirányzat, hanem mint stíluselem. A zenében a klasszicizmus, klasszicizálás valamely – a mű keletkezését megelőző – régebbi kor (pl. a 20. század esetében a barokk) zenei stílusának felidézése. A zenei klasszicizálás tipikus példája Igor Stravinsky neoklasszikus korszakából származó műve, a Pulcinella című balett. ForrásokSzerkesztés The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0-19-517067-2 Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III.
Vázlatai alapján utólag egy tanítványa egészítette ki a hiányzó szólamokat. Sírhelye máig ismeretlen, feltehetőleg tömegsírba temették, mivel akkoriban épp járvány volt Bécsben, és féltek attól, hogy a holttestek tovább fertőznek. Mozart szülőháza A Mozart család: Salzburg Leopold Mozart, Wolfgang és Nannerl Salzburg VÁGYÓDÁS A TAVASZ UTÁN Sarastro áriája BEETHOVEN Ludwig van 1770-1827 Német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Fiatalon elvesztette hallását. 9 szimfónia Ludwig Van Beethoven Fiatalságát szülővárosában, Bonnban töltötte. 1792-ben Bécsbe költözött, ahol Haydnnál is tanult. Legtöbbet a hallatlan energiával folytatott önművelésének köszönhetett. 1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta ki első művét. Főúri pártfogói hosszú ideig gondtalan életet biztosítottak számára. Beethoven több ízben ellátogatott Martonvásárra a Brunsvik családhoz. 1800 körül kezdődő fülbaja egyre súlyosbodott, és 1808-ban hallásának romlása már lehetetlenné tette hangversenyezéseit.
Volt olyan, hogy egy hónap alatt 20 koncertet adott. Ekkor fejlődött ki Haydnnal való barátsága is. 1785-ben fogott hozzá a Figaro házassága című operájához. A francia Beaumarchais vígjátéka adta a mű alapját, szövegkönyvét Lorenzo da Ponte írta. Ezután készül el Don Giovanni című operája, melynek librettóját ugyancsak da Ponte írta. A két felvonásos dalművet Mozart vígoperának nevezte, de oly mértékben jutnak benne érvényre a tragikus elemek, hogy inkább a komoly és vígopera ötvözetének tekinthető. Ekkor írja az Egy kis éji zene című szerenádját vonószenekarra. 1787-től kezdve balsikerek, intrikák és mellőzések sújtják. Egészségi állapota is megrendül. Amilyen mértékben emelkedik, tökéletesedik művészete, oly mértékben süllyed társadalmi és anyagi megbecsülése. Ez évben hal meg édesapja, és ettől kezdve a halál gondolata állandóan foglalkoztatja. A hangversenyek, koncertek elmaradnak, súlyos adósságokba keveredik. Ekkor írja utolsó nagy szimfóniáit is. / Nagy g-moll, C-dúr Jupiter/ 1790-ben mutatják be operáját Cosi fan tutte címmel, mely II.
Lényege, hogy három nagy szakaszból áll: - Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát), - a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja, - a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk. Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik. *** Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátá írt, Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett csellóra és kürtre is komponált szonátákat. OPERA ORATÓRIUM
1827. márc. 26-án, hosszas szenvedés után halt meg. A halálát okozó betegség - a mai megállapítás szerint - májzsugorodás lehetett, amelyet tüdőgyulladás súlyosbított. Temetése napján bezártak az iskolák, az üzletek. 2O OOO ember kísérte utolsó útjára. Zeneszerzői stílusának jellemző vonásai Azt a stílust, amelyen Mozart és Haydn olyan magától értetődően kifejezte magát, Beethoven már szűknek érzi. Egyre több és több lehetőségét hallja meg a zenének, s akár a megszokott határokon is átlép, hogy kövesse fantáziáját. Zenéje bonyolultabbá is válik, mint másik két pályatársáé, de máskor meg a népies egyszerűséget, az azonnal világos zenei gondolatokat és jellegeket keresi. Közvetlenebbül akarja ábrázolni az érzelmeket is: Ábrándozást, hősies elszántságot, ünnepélyességet. Megnövekszik nála a művek terjedelme, már-már szétfeszítve a zene kereteit. Szereti a motívumismételgetéseket. a váratlan hangnemváltásokat, a táncos vagy éneklő motívumok éles ellentéteit. Megnöveli a zenekart, szereti a vastagabb hangzásokat zongorán is, zenekaron is.
"Hát ez is csak közönséges ember, semmi más! Most majd mindenki másnak fölébe állítja magát észsarnokká válik. "Eredetileg a partitúra címlapján is "Bonaparte" neve állott, késıbb azonban a szimfónia címlapját összetépte, s a mő címét is megváltoztatta: "Eroica" = "Hısi szimfónia" egy nagy ember emlékére. Bemutatója 18O4-ben, zártkörő elıadáson volt, maga Beethoven vezényelte. Elsı nyilvános elıadása 18O5-ben I. tétel: II. tétel: III. -IV tétel: Zárótétel: Klasszikus szonátaforma. Expozíció, Kidolgozás, Repríz, Koda, mely utóbbi a kidolgozással azonos intenzitású. Újfajta zene, erıszak, feszültség, száguldó iram jellemzik. Gyászinduló Vidámság, életöröm hatja át. Melodikájában magyaros verbunkos dallam is érzıdik. "V. szimfónia" c-moll "Sors" szimfónia. Beethoven 5 évig készítette Legközismertebb kompozíciója, szerepe lehet ebben a mő ragadványnevének is, melynek nagyon is reális alapja lehet, illetve van. A zeneszerzı a következıket mondta a nyitótémára: "Így zörget asors az ajtón". Lehet azonban, hogy közismertségének titka a nyitótéma egyszerőségében, bárki által könnyen elénekelhetıségében rejlik.
Nyilvános szereplései véget értek. 1822-ben, a Fidelio felújítása idején már semmit sem hall, ami körülötte történik, a fıpróba botrányba fulladt, s Beethovent ez nagyon megviselte. 1824-ben, a IX. szimfónia bemutatásán még ugyan részt vett az irányításban, de már annyira süket volt, hogy észre sem vette a tomboló közönség ünneplését. 1827. márc 26-án, hosszas szenvedés után halt meg A halálát okozó betegség - a mai megállapítás szerint - májzsugorodás lehetett, amelyet tüdıgyulladás súlyosbított. Temetése napján bezártak az iskolák, az üzletek. 2O OOO ember kísérteutolsó útjára Zeneszerzıi stílusának jellemzı vonásai Azt a stílust, amelyen Mozart és Haydn olyan magától értetıdıen kifejezte magát, Beethoven már szőknek érzi. Egyre több és több lehetıségét hallja meg a zenének, s akár a megszokott határokon is átlép, hogy kövesse fantáziáját. Zenéje bonyolultabbá is válik, mint másik két pályatársáé, de máskor meg a népies egyszerőséget, az azonnal világos zenei gondolatokat és jellegeket keresi.