luxporno.ru
-os diákok számára nagyon fontos az öltözködés. Egyetlen egy diák sem írta, hogy egyáltalán nem fontos számára az öltözködés, a válaszadók több mint fele, 11% a ruházatot tartja a legfontosabbnak az életében, 41% pedig nagyon fontosnak. Egyre fontosabbá válik, hogy milyen stílust követnek, milyen ruhákat vesznek fel. A pedagógusoknak már számolniuk kell azzal, hogy egyre több sminkelt, festett hajú, körmű fiú és lány ül az iskolapadban. A szülők megengedik a gyerekeknek, hogy már 14–15 éves korban tetoválást készítsenek, és ezt az iskola sem tilthatja meg. Az extrém megjelenésű egyének népszerűek a fiatalok körében, többen megfogalmazták azt, hogy ha bátrabban lennének, akkor extravagáns ruhákat hordanának. Az öltözködés kiemelt jelentősége mellett azonban a gyerekek úgy gondolják, hogy nem érdemes a ruhákra túl sok pénzt költeni, és csak 20% vélekedett úgy, hogy ha sok pénze lenne, akkor sokat költene az új ruhadarabokra is. A pedagógusoknak nem sok beleszólásuk van a gyerekek iskolai megjelenésébe, mivel az 1993. évi közoktatási törvény kimondta, hogy a tanár nem kényszerítheti rá a diákra az öltözködés szabályait.
Az agyi plaszticitás és a személyiség formálhatósága kamaszkorra jelentősen csökken. Az emberi agy figyelemreméltóan alkalmazkodóképes az egész élet során, de idejében megfelelően formálni sokkal hatékonyabb és eredményesebb, mint később rendbe tenni. Az első életévek elszenvedett lelki és testi hiányait később alig lehet pótolni. Mivel a kognitív struktúra, az érzelmi és a szociális hierarchia egyaránt "alaptól felfelé" épül fel, így a jelen funkciójában és folyamatában döntő jelentőségű – ugyanakkor a jövő szempontjából alapozó jellegű – kisgyermeknevelés stratégiai fontosságú kérdés minden nemzet és az egész világ számára (Charlesworth 2013). Sokat tudunk az emberi agyról, mégis keveset. Talán az egyetlen olyan szervünk, melynek kutatása időnként nehézségekbe ütközik. Az agyat mint matériát, annak működését sokféle módszerrel lehet vizsgálni, ugyanakkor az agy terméke – a gondolat, az érzés, a tudás mint a tanulás terméke – hagyományos, például mikroszkopikus vizsgálata lehetetlen. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy az agykutatás, az agyról tett felfedezések korszakába léptünk (Pam 2010).
Interkulturális ismeretek a felsőoktatásban Számos vizsgálat és tanulmány mutat rá arra, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákok részéről fennálló tájékozatlanság és a meglévő előítéletek között szoros ös Angyal Magdolna PhD-hallgató; Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, [email protected] * 128 Megjelenik-e a romológia ismeretanyaga az orvos- és egészségtudományi képzések kurrikulumában? szefüggés van, hiszen a hallgatók nem rendelkeznek olyan társadalomtudományi ismeretekkel, amelyek segítséget nyújthatnának számukra abban, hogy tisztábban és reálisabban átláthatnák a társadalomban zajló folyamatokat, összefüggéseket (Kállai 2012). A felsőoktatásnak is felelőssége a társadalomtudományi ismeretek elmélyítése (a közoktatás mellett, amely e megalapozás színtere), és meghatározó szerepe van abban, hogy a diplomával rendelkező szakemberek megfelelő ismeretekkel és attitűddel rendelkezzenek a hazai kisebbségekkel, illetve az eltérő kultúrával rendelkező csoportokkal kapcsolatban.
"Egy adott civilizáció értéke lemérhető azon, hogy milyen értelmet kölcsönöz a teljes életciklusnak. Ugyanis ez az értelem áthatja az új generációk életét és esélyeit arra, hogy képesek lesznek-e szembenézni a végső kérdésekkel" (Jávorszky 2012). Az idősekkel végzett biblioterápiás munkánk kiindulópontja az a kérdésfeltevés volt, hogy miként viszonyulunk ehhez a kérdéshez, és mit teszünk, tehetnénk a jelen pillanatban a helyzet javításáért. A WHO klasszifikációja szerintiidősödő (60–74 éves), öreg (75–90 éves) és agg (90 felettiek) korosztályokkal való intenzívebb foglalkozást, a nekik célzott új szolgáltatások kínálását és új lehetőségek megnyitását különösen aktuálissá és indokolttá teszi a tény, miszerint a népesség elöregedése Európa egészére jellemző, vagyis az előttünk álló probléma és kihívás közös. Egyes számítások szerint a 60 éven felüliek aránya néhány évtized múlva megközelítheti a 40%-ot, ezen belül Magyarországon 2050-ben várhatóan a népesség több mint 36%-át teszi majd ki.
Magyar Pedagógia, 105. 185–205. »» Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. 402 p. »» Józsa Gabriella – Józsa Krisztián (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggése. Magyar Pedagógia, 114. szám 67–89. »» Józsa Krisztián (2002): Tanulási motiváció és humán műveltség. In: Csapó Benő (szerk. ): Az iskolai műveltség. 239–268. »» Józsa Krisztián (2005): A képességek és motívumok kölcsönös fejlesztésének lehetősége. In: Kelemen Elemér és Falus Iván (szerk. ): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 283–302. »» Kozéki Béla (1985): Személyiségfejlesztés az iskolában. Békés megyei Pedagógiai Intézet. »» Molnár Éva (2003): Néhány személyes motívum szerepe az önszabályozó tanulásban. Magyar Pedagógia, 103. 155–175. »» Tóth Beatrix (2006): A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Magyar Nyelvőr, 130. 457–469. »» 2011. törvény a nemzeti köznevelésről 207 208 Anyanyelv és kultúraközvetítés 209 Kopházi-Molnár Erzsébet*1 Mitől tetszenek a mesék?
in: Cseh-Szombathy L. (1985): A házastársi konfliktusok szociológiája. 187 p. »» Csepregi G. ): A konfliktusok szerepe a családban. [online] Elektronikus kiad. Ottawa: Domonkos Főiskola. 20. ] »» Dallos, R. – Procter, H. (1990): A családi folyamatok interakcionális szemlélete. in: Bíró S. – Komlósi P. ): Családterápiás olvasókönyv. Budapest: Animula Kiadó. 152 p. »» Hegyiné Ferch G. (2003): Családpszichológia. Corvinus Kiadó. 283 p. »» Horváth-Szabó K. (2004): Az iskolai konfliktusokról. In: Mészáros A. (szerk, 2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 566 p. »» Jeges R. (2007): Lehet-e egy nő sikeres munkahelyén és a családi életben egyaránt. Szakdolgozat. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 79 p. Komlósi S. (1995): Alapvető ismeretek a családról. In: Dr. (szerk): Családi életre nevelés. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 280 p. Mészáros A. (2011): Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése PHD-s hallgatóknak című tréninghez. ]
Valójában azonban a nyugat-európai tagállamok roma lakosságának életkörülményei korántsem sokkal jobbak, mint a tőlük keletre élő társaiké, s azok ugyanolyan gondokkal néznek szembe a társadalomban, az oktatásügyben és a közélet más területein is, mint keleti társaik – így komolyabb fejlesztésre ezekben az országokban is nagy szükség lett volna, s lenne ma is. A nyugati tagállamok féltek attól, hogy az uniós egyesüléssel a szegényebb keleti országok lakóinak tömege – köztük főleg a legelesettebbek, a legszegényebbek – áttelepülnek a nyugat-európai jóléti államokba, ahol komoly szociális és munkaerő-piaci problémákat okozhatnak. A bevándorlók újabb hullámától tartva, a csatlakozás feltételéül szabták a romák helyzetének általános javítását, a kisebbségek védelmét. A PHARE program keretei közt számos sikeres projektet megvalósítottak: 2000-ben Szlovákiában az iskola-előkészítést a roma anyák bevonásával, míg az általános és középiskolák számára, a pedagógusok munkáját segítő roma asszisztenseket képeztek.