luxporno.ru
szerinti változások a főfoglalkozású és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő közterhek csökkenését eredményezték. A másodfoglalkozású vállalkozók ugyan 2020. július 1-jétől a korábbi 17 százalék helyett 18, 5 százalék járulék fizetésére kötelezettek, de mindez megteremti a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot. *** 1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
(március és szeptember hónapban) Társadalombiztosítási szempontból a Katáról áttéréssel a vállalkozói kivét összege lesz a biztosítási jogviszonyunk, illetve ellátások alapja. Az áttérés számviteli feladataiért fizetendő díj: 15. 000 ft Havi könyvelési díj bizonylatszám függő teljes Árlistánkat itt megnézheted Áttérés Katáról további alternatívája lehet: ha az egyéni vállalkozó megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét és céget alapít, amelynek a legfontosabb tudnivalóiról egy későbbi cikkünkben írunk. Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon Áttérés Katáról átalányadózás alá (egyéni vállalkozók esetében) Az áttérés Katáról egy másik alternatívája az átalányadózás választása Az átalányadó lényege Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell. Összegezve ez az adózási mód annak a legoptimálisabb akinek kevés költségszámlája van havonta.
főfoglalkozású vállalkozóknak. Ehhez képest az egyéni járulékok összevonása által 2020. július 1-jétől fizetendő 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér lett. Példa: A középfokú iskolai végzettséget nem igénylő tevékenységet főtevékenységként folytató, főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje 2020. júniusban és júliusban is havi 150 000 forint volt. Figyelemmel a járulékfizetési alsó határra, járulékfizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul: Változott továbbá a többes jogviszonyban álló, ún. másodfoglalkozású vállalkozók által fizetendő járulék mértéke. 2020. július 1-jétől ugyanis ennek a személyi körnek szintén 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie a járulékalapot képező jövedelme után. A társas vállalkozó egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban is áll. A társas vállalkozástól 2020. júniusban és júliusban havi 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemben részesült a személyes közreműködésére tekintettel.
01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96. 02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96. 09. 11); k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56). 2022-től 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem). Adómentesség az átalányadózásban: A Katáról áttéréssel egy adómentességi keretet is igénybe vehetünk az átalányadózás alatt. Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes, tehát szja adóelőleget nem kell fizetni az éves minimálbér feléig (1, 2 millió forintig) Nincs arányosítás ebben, tehát az évközben kezdő átalányadózóra is vonatkozik. Amennyiben a jövedelem meghaladja az adómentes keretet úgy az adóelőleget csak a meghaladó jövedelem után kell fizetni.
6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01. 70. 10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02. 40. 10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81. 30. 10); c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03. 00. 71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03. 72); d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18. 20) kivételével; e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33. 1), gépjárműjavítás (TESZOR 45. 20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95. 2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43. 21, 43. 22, 43. 29); g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49. 32. 11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49. 12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49. 39. 39), közúti áruszállítás (TESZOR 49. 41. 1); h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95. 1); i) fényképészet (TESZOR 74. 20); j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.
Amint azt a felsorolásból látni lehet, a társas vállalkozók körében sem történt változás. A biztosítás elbírálása során gyakran felmerülő kérdés miatt viszont hangsúlyozni kell, hogy például, ha a korlátolt felelősségű társaság tagja személyesen nem működik közre a társaságban, csak vagyoni hozzájárulást nyújt, akkor nem tekinthető társas vállalkozónak és ezen a jogcímen nem lesz biztosított. 2. Járulékfizetésre vonatkozó szabályok a) Biztosított vállalkozók Az egyéni, illetve a társas vállalkozóra a biztosítási kötelezettség változatlanul csak akkor terjed ki, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Azaz kizárólag akkor lesz biztosított, ha nem saját jogú nyugdíjas, illetve, ha özvegyi nyugdíjban részesül, de a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be. Az új Tb. alapján két fontos változás történt a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségében. Az egyik a járulékfizetési alsó határt érinti, hiszen a 2020. június 30-ig hatályos rendelkezések szerint a nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig legalább a minimálbér másfélszerese után kellett megfizetnie az ún.